13.rész---,,All eyes on you" (1)

Eltelt 3 nap.Ez idő alatt tudatosult bennem,hogy ennyire elveszetten és egyedül még nem éreztem magamat.Na de nem is ez volt az utóbbi napok csúcspontja.Amióta megtörtént az a bizonyos ,,baleset" azóta valami nem okés velem,se semmivel ami hozzám kötődik..Egyszerűen félek a sötéttől,pedig nem vagyok az a talpraesetlen liba..
 Furcsa dolgok történnek körülöttem és a legrosszabb az egészben,hogy csak velem esnek meg ezek a furcsa dolgok.Pl.: betolom a székemet kaja után fölmegyek valamiért és amire visszamegyek olyan mintha nem toltam volna vissza,bár lehet hogy csak túlságosan szét vagyok csúszva..Ugyan ez van az ajtókkal is...És mostanába egyre többször egymás után történnek meg,nem hagy nyugodni ez az egész.
 Tudni kell rólam,hogy nem hiszek a szellemekben,de azt nem mondom,hogy nem félek tőlük..
Mostanában bármerre járok,olyan mintha nem lennék egyedül ,és ez idegesít.Mintha valaki követne..


-Csajok,beszélnünk kell!-mondtam
-Mizus?-kérdezte Merci
Aztán belekezdtem és elmondtam a furcsaságokat...
-Ez nagyon ijesztő-állapította meg Alba
-Lányok,mi lenne ha pizsipartit tartanánk nálam?-kérdezte Cande aki hasonlóan a fiúkhoz minden rosszból jót tud kihozni és az összes szomorú történetből vicceset,kivéve persze a haláleseteket.
-Legyen!-mentünk bele

-Délután 3 óra körül-

Fekszek az ágyamon és próbálok nem agyalni Jorgen, ez sikerült is ..Elgondolkoztam,hogy az idegen szichopatának és a villany hírtelen paranormál módon való lekapcsolásának lehet e köze az én eseteimhez..?
Épp ezeken agyaltam amikor üzit kaptam,reménykedtem,hogy Jorge lesz az,de nem.Péter volt.Találkozni szeretne,miért ne?-gondoltam magamban,úgyis egyedül vagyok,ne értsetek félre Jorge helyét már biztos nem tudja visszaszerezni de..úgy döntöttem adok neki egy esélyt.
 Tehát elmentem ..hát minden jól alakult,megint elhitettem hogy fülig szerelmes vagyok belé,szegény gyerek meg semmit sem sejt.Éppen a kedvenc éttermembe tartottunk amikor összefutottam Renato-val aki a menendzserünkként dolgozik.
-Szia!-köszöntünk Péterrel
-Sziasztok!-köszönt-Tini,pont téged akartalak fölhívni!
-Ohh,és..miért?-kérdeztem
-Kaptunk egy ajánlatot,ami szerintem egy óriási lehetőség,el kéne fogadnunk.Mivel te vagy a főszereplő,bátran el merem neked mondani először.
-Na de akkor mond már,mi?-kérdeztem
-Párotokat meghívtak Atlantába..
-És...?-kérdeztem kíváncsian
-Szerepelhettek a The Vampire Diaries-ben! (vámpírnaplókban)
-Mi??Ez nagyszerű,én már úgyis...(elfelejtettem,hogy itt van Péter)..már úgyis rég voltam már Atlantában-mosolyogtam kínomban
-Nagyszerű,akkor benne vagy?
-Még szép!De kik jönnek??
-Azt majd ha visszajönnek a fiúk!-mondta sejtelmesen!(Remélem Jorge is jön)
A napom Péterrel tűrhetően folytatódott...hamar vége is lett,ezért ,,hazavitt",elbúcsúztunk és szabad lettem mint a madár!Aztán beszéltem az én kis...nem is tudom minek nevezni,nincs arra fogalom ami ő nekem,de ugye mindenki érti h Yoyiról van szó.:)
-Este-
A nap vége Cande pizsipartijával zárul,mindenki átvitte a cuccát.
1.Cs gó-ztunk,hát szerintetek kinek ment a legjobban??Persze,hogy nekem egészen addíg amíg Cande be nem kapcsolta a fiúkat is...nahát ellenük nem igazán volt esélyem,de a részvétel számít nem?Azért jót játszottunk be kell,hogy valljam,tudom,hogy egy dúrva fiús játékról van szó,de élveztem.
Majd kifestettük magunkat,hogy live-ozzunk a fiúkkal!Felelsz vagy merszeztünk is és mindenféle téma előjött..voltak pillanatok amikor úgy éreztem tényleg mindenki Cande szobájában van,de persze addig még kemény 20 nap kell.
A legcukibb jelenet volt amikor mindenki virtuális csókot adott a ,,párjának"...Most lehet hülyének gondolni de ez van!
A fiúknál már hajnali 2 volt ézért elköszöntünk,és mi is aludni készültünk.
Nem voltam egyedül de még így sem tudtam elaludni,ollyan érzésem volt mintha valaki fönntlenne és nézne,pedig tudom,hogy már mindenki aludt..
Nem bírtam tovább,bementem a fürdőbe és fölhívtam Jorget.
-Sziaa,miért hívsz ilyen későn?-mondtat fáradt hangon
-Figyelj,tudom,hogy nem kellene ilyenkor hívnom,de valakivel most beszélnek kell,és te szerintem csak te tudnál megnyugtatni.
-Hát jó,mondd!
Elmeséltem neki mindent ami a baleset vagy nevezzük bárminek után történt.vagyis a furcsa dolgokat.
-Hát,figyelj,szerintem ezeket csak beképzeled magadnak,ugye tudod hogy szellemek nincsenek!
-Tudom,de én akkor is félek,előbb hallottam hangokat is JORGE olyanokat amiket még sosem.-Keztem sírni
-Nézd,most Cande szobájában vagy ,nem?
-De!
-Ott vannak veled a többiek,kicsim ne félj,én sem vagyok így nyugodt.Mindjárt letelik az a 20 nap,és ha ott leszek,biztos nem fogsz félni,addig meg ott vannak a lányok.Te nem vagy félős Tini,nyugodj meg,aludd ki magad,minden rendbe fog jönni!
-Köszönöm,hát remélem,..tudtam,hogy föl kell hívnom!Már csak a jelenléted és az ölelésed hiányzik <3Majd beszélgettünk még egy kicsit,talán sikerült megnyugtatnia,nemtudom ,ugynis már 10 perce kb itt állok a fürdőben a telefonomat szorongatva,mert nem merek kimenni.Azon gondolkoztam,hogy újra fel hívom Jorget ,de már egyszer letettem és valószínűleg alszik.Jaj,miért kell ennek ilyen nehéznek lennie??
Végül valahogy erőtvettem magamon és visszabotorkáltam a sötétbe az ágyamhoz..még mindíg éreztem valakinek a tekintetét magamon,de már nem annyira féltem,inkább haragudtam amiért mindez velem történik.
-Bárki is vagy..nem félek tőled!-suttogtam



---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nahát nemtudom mit szóltok hozzá,tetszik ez a szellemes izé,bár még eléggé az elején vagyunk..Nemtudom.Mi a véleményetek?Folytassam még pár részen át a szellemekkel vagy hagyjam mert ez nekem nem emgy???